Mauks-kúria (ma gyógyszertár)
Horpács - Egy lankás dombok közötti völgyben helyezkedik el, Balassagyarmattól kb. 15 km-re délnyugatra fekszik.
Szontágh Pál (a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos) halála után birtokát az akkor már széles körben ünnepelt prózaíró, Mikszáth Kálmán (1847 Szklabonya – 1910 Budapest) vásárolta meg 1904-ben, mert élete végén haza kívánt térni szülőföldjére. A következő idézet tőle származik: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk... Ez az én igaz hazám”.
A Kastélyparkban egymás mellett áll a Szontágh-kúria és a 1906-ban épített Mikszáth-kúria, amelyben a Mikszáth Emlékkiállítás kapott helyet.
A túrába bevonható a Csesztvén található Madách Imre Emlékmúzeum és az úri lak körüli természetvédelmi terület díszeként tündöklő 30 m lombkorona-átmérőjű krími-hársfa, valamint Mohorán megtekinthető a Tolnay Klári Emlékház.
2. A történelem ösvényein. Romhány, Drégelypalánk.
(Autós túra Nógrád megyében - megtett út 145 km, utazási idő min 2 óra 40 perc)
Romhány - község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben. Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amely a kurucok vereségével végződött.
Vérhegy - Itt zajlott a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb csatája, a romhányi csata, 1710. január 22-én a Vérhegy nevű domb és a Lókos-patak közötti területen. A csata emlékét őrzi a Vérhegyen cserkészek által állított kőkereszt és a Kossuth út utolsó 147. számú háza mellett (Szátok község felé) helybeli mesterek faragta kövekből készült Turul emlékmű. Az utóbbit 1932. október 9-én Gömbös Gyula miniszterelnök leplezte le. Az emlékoszlopon magyar, lengyel és svéd nyelvű felirat olvasható.
A községben a szép kőhíddal díszített Lókos-patakon át jutunk el a híres csempegyárig. A gyár után jobbra kell letérni a Bereczky Máté útra. Az út végén egy kis ösvény vezet a Kastélyka-dűlő dombperemére.
Itt közvetlenül a híres faóriástól nyugatra egykori épület alaprajza tűnik elő. A mintegy 25 m koronaátmérôjű és 20 m magasságú török mogyorófa közel 300 éves.
A szájhagyomány úgy tartja, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem az itteni kápolnától irányította 1710. január 22-én a Lókos mentén zajló ütközetet és ennek emlékére ültették a török mogyorófát. Mások szerint az akkor már terebélyes mogyorófa alatt állott a fejedelem sátra. Ez az utóbbi feltevés nem valószínű, mert januárban nem szükséges fa alatt felállítani a sátrat, ahonnan kifejezetten rossz a rálátás a harc területére. A feljegyzések szerint Rákóczi táborának egy része a Géczi család majorja és a Prónay-kastély között, Bercsényi Miklós tábora a Petres-dűlőben, Felső-Bodony és Alsó-Bodony között foglalt helyet. Ilyen felállásban elképzelhető, hogy a fejedelem a törökmogyorófa közelében helyezkedett el.
A fa eredetét illetően olyan legenda is él, hogy a fejedelem egy rodostói látogatójával, azzal a megbízatással küldött haza egy facsemetét, hogy azt ültesse el az utolsó magyarországi csatája színhelyén. Bármelyik feltevést tartjuk helyesnek, az nem változtat azon a tényen, hogy a helybeli lakosok Rákóczi emlékfájaként őrzik a famatuzsálem török mogyorót. A csata emlékére állított emlékmű Romhány északnyugati kijáratánál, közvetlenül az út mellett található.
A Rákóczi emlékfa Romhányban
Prónay-kastély - A késő barokk kastély 1780 táján épült. A földszintes épület főbejárata a homlokzat elé kiugró középrizalitról nyílik. Az elmúlt években az épület belsejét részben átalakították. Prónay Pál magyar katonatiszt, A Tanácsköztársaság kikiáltása után Szegeden 1919. júniusban leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett. Ugyanott támogatásával Horthy megalakította a Magyar Nemzeti Kormányt. A Tanácsköztársaság bukása után különítménye – a Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságok „megbosszulásának” céljával – vidéken és a fővárosban tömegesen kínozta meg és végezte ki a baloldali érzelmű embereket. A felkelők megválasztották lajtai bánnak. A nyilas uralom idején újabb különítmény szervezésébe fogott. A szovjet csapatok 1945. március 20-án elfogták és elhurcolták. A Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa 1946. június 10-én 20 év kényszermunkára ítélte. Az Orosz Föderáció 1991. október 18-i „A politikai üldözések áldozatainak rehabilitálásáról” szóló törvényének 3.§ b. pontja értelmében 2001. június 27-én rehabilitálták.
Laszkáry-kúria - Klasszicista stílusú kúria a XVIII. század végén épült, 1888-ban leégett, és ezt követően átépítették. A földszintes épület főbejárata nagyobb előcsarnokba nyílik, a helyiségek részben boltozottak. A főhomlokzatból négy teljes és négy féloszloppal támasztott, nyitott előcsarnok ugrik ki, melyet timpanon zár le. A Prónay-kastélyhoz hasonlóan udvarát kétoldalt cselédházak zárják le.
Drégelypalánk - A természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza.
Drégely Vára (sziklavár) - A várról elsőként 1308-ban történik említés, történelmi jelentősége a török betörések korában vette kezdetét. A mohácsi vész után ide menekült Várady Pál érsek, majd később a király állandó helyőrséget tartott itt. 1534-ben, amint az az érsek panaszából kitűnik, Szapolyai török, rác és magyar katonái Drégely mezővárosát felégették és a lakosok marháit elhajtották. Esztergom és Nógrád eleste után Várady Pál a jobbágy származású Szondi Györgyöt nevezte ki a Drégelyi-uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Az országgyűlés 1546-ban ugyan elrendelte a végvárak megerősítését, a munkálatok azonban elmaradtak. 1552-ben Drégely vára nagyon gyenge volt. Ráadásul falait 1549-ben egy villámcsapás megrongálta, amely felgyújtotta a puskaporos raktárt is. Ezáltal a vár szerkezetében jelentős károkat szenvedett. Drégely várának történelmi küldetését a kényszerűség rótta rá, akkor amikor 1552. július 6-án Ali pasa 12-14 000 főnyi hadseregével megérkezett a vár alá. A sereg két hadosztálya kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt és a végvári vitézeknek innen kellett védeniük az Ipolyon túli gazdag bányavárosokat. Szondi György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra elszánt bátorsággal védekezett a túlerővel szemben. Erről a négy napról költők, írók évszázadok után is feledhetetlenül szép sorokat írtak. Drégely emléke és példája egyike lett az önfeláldozó hazafiságnak és bátor helytállásnak.
A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg. A várat, mint történelmi jelentőségű turisztikai látványosságot, évente ezrek keresik fel, s reméljük, hogy a jövő nemzedék gondoskodásának köszönhetően ez még több száz évig így lesz. Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi. Drégelyvár a nemzeti örökség része. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének.
Szondi sírja - A község központjában lévő Szondi parkban kapott helyet 1988-ban Kő Pál szobrászművész alkotása, a Szondi-szarkofág.
Szondi Gyöngy szimbolikus szarkofágja
3. Fedezd fel a Mátra magaslatait. Galya-tető, Kékes-tető.
(Autós túra Heves megyében - megtett út 82 km, utazási idő min. 1 óra 40 perc)
A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésű hegységünk, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 m-es Kékes és a 964 m magas Galyatető.
Galyatető - Tengerszint feletti magassága: 850 - 965 m. Közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozik, mely a Mátra hegység Felső-Mátra részén fekszik és Magyarország legmagasabban fekvő települése (750-835 m).
Római katolikus templom - A galyatetői templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az egri érsekség tulajdona volt. Az érsekség igen nagy kiterjedésű pusztákat birtokolt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. A templom igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek a galyatetői templomba. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A XX. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. Ennek részben családi okai voltak, első felesége, Emma asszony, a kor egyik vezető politikusának volt a lánya. Kodály népzenei gyűjtőmunkájában gyakran kereste fel Tar és Pásztó környékét is.
Péter-hegyese kilátó - Számos turistaút kiindulópontja Galyatető. Azok, akik csak rövidebb sétákat szeretnének tenni a környéken, érdemes felsétálniuk a Péter-hegyese 960 m magasan álló kőkilátójához. A kilátót 1934-ben építették. Sajnos az erdő szinte már teljesen benőtte, így csak észak felé teljes már a panoráma, illetve a piszkési csillagvizsgáló egyik kupolája látszik.
Péter-hegyese kilátó
Piszkéstetői csillagvizsgáló - Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet csillagvizsgálójának építkezése 1958-ban kezdődött, anyagi fedezetére 9 millió forintot hagyott jóvá az akkori kormányzat. A főépületet 1960 szeptemberében adták át, s 1961-ben készült el a Schmidt-teleszkóp kupolája. Az új távcső 1962-ben kezdte meg a működését. A piszkéstetői obszervatórium első vezetője Detre László volt. Az intézmény kiépítése 1971-re fejeződött be, azóta jelentős csillagászati beruházás nem történt hazánkban.
A csillagvizsgáló kerítése mellett jelzett turistaút vezet, maga az intézmény csak előzetes engedéllyel látogatható. Az obszervatórium három kupolája közül a legnagyobb a Felső-Mátra több pontjáról is jól látható.
A piszkéstetői webkamera képét naponta láthatjuk - milyen az idő a Felső-Mátrában - többek között az Országos Meteorológiai Intézet honlapján. Érdekesség még a napóra, mely a főépülettől északkeletre áll egy oszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. 1989-ben állították fel.
Hunguest Grandhotel Galya - Az üdülő a két világháború között épült 80 hektáros parkkal, igen gyakran fordult meg itt Kodály Zoltán is. "...a Nagyszálló nemzetközi színvonalat tekintve is egyike Európa legszebb idegenforgalmi gócpontjainak, s aligha akad olyan kényes világjáró, aki nem kapná meg itt mindazt, amihez a legnagyobb igényű külföldi szállodákban hozzászokott."- írta a 60-as évek útikönyve. A tulajdonos Hunguest Hotels 2003 őszétől 2004 tavaszáig teljes egészében felújította a szállodát, mely a 21. század követelményeinek megfelelő szolgáltatásokkal, megújult, igényesen berendezett szobákkal, barátságos hangulatot árasztó wellnessközponttal - szauna, gőzkamra, élményfürdő, pezsgőfürdő, sókamra - várja vendégeit.
(Autós túra Nógrád megyében - megtett út 105 km, utazási idő min. 1 óra 30 perc)
Nógrád megyében az Ipoly folyó és a leágazó "szárazföldi orszaghatár" szögletében települt Ipolytarnóc községtől keletre kerítés és a már közismert kócsagos figyelmeztető tábla jelzi a világhírű természetvédelmi terület határát. Az innen induló zöld rom turistajel egészen a geológiai tanösvény bejáratáig vezeti el a látogatótm míg a felhagyott agyagbánya tövében kanyargó zöld jelzés a védett rész délnyugati sarkát érintve a Karancs felé veszi útját.
A fogadóépületnél kezdődő felvezető út mentén jelzőkövek utalnak az idő múlására, a két millió évenkénti jelentősebb eseményekre az idő kerekét visszafelé pörgető sétánk során. Minden lépésünk 15 ezer évvel visz közelebb a tanösvény bejáratánál látható 24 millió éves egykori sekélytengeri iszaphoz.
A felvezető út jobb oldalát az idősorba illeszthetô környékbeli kőzetekből kialakított szabadtéri kőzetpark övezi . A tanösvény bejáratától balra a kutató ház és a jegyvételi faház közötti domboldalból nátrium-hidrogén-karbonátos ivóvíz fakad. Az 1971. évi kutatófúrást víznyerő hellyé képezték ki. A közelünkben felszínre nem bukkanó, mélyben rejtező kőzetekről részben ez a 195 méteres fúrás, részben pedig a közeli szlovákiai mélyfúrási adatok adnak bizonyságot. Lábunk alatt 600 métert meghaladó mélységben húzódik a kristályos alaphegység átalakult, metamorf kőzettömege, melyen 100 millió évekkel fiatalabb harmadkori törmelékes és agyagos tengeri üledékek nyugszanak.
Idegenforgalmi tudnivalók: A terület egyénileg és csoportosan is felkereshető, a geológiai tanösvény csak túravezetés keretében tekinthető meg. A szabadtéri kőzetpark és a biológiai tanösvények nyitvatartási időn belüli önálló ismeretszerzésre, kikapcsolódásra adnak lehetőséget.
Ipolytarnóci Ősmaradványok turisztikai fejlesztése kapcsán elkezdődött építkezések miatt a terület kezelője, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a védett terület látogathatóságát ideiglenesen korlátozza.
2007 évben, a január-február és november-december hónapokban a terület a nagyközönség számára nem látogatható.
Az átalakítások befejezéséig belépőjegy áraink nem változnak, azaz:
Felnőtt: 530 Ft
Nyugdíjas és 7-18 éves korig: 370 Ft
Óvodás (7 éves kor alatt): 110 Ft
Nyitvatartás: március 1-től október 31-ig: csütörtöktől vasárnapig 09:00 - 16:00 (hétfő, kedd, szerda zárva)
A túrák indítási időpontjai a geológiai tanösvény bejáratától: - 9:30 - 10:30 - 11:30 - 12:30 - 13:30 - 14:30 - 15:30 - 16:00