|
A különleges szépségű, történelmi és építészeti emlékekben, néprajzi hagyományokban gazdag palócföld az Ipoly-völgyében terül el. Nógrád megyében nem csak a természeti értékek, hanem a bazaltsziklák tetején őrködő középkori várak romjai vonzzák a tekintetet.
Pásztó
Mintegy 10 300 lakosú város a Mátra nyugati lábánál. Hatvantól 30 km-re északra, a 21-es főút mentén fekszik.
A Szent Lőrinc-plébániatemplom műemlék, néhány jelentős részlete középkori román és gótikus stílusú, felújított orgonáját Szent István ünnepén, augusztus 20-án avatják.  A templom mellett hatszögű gótikus kápolna található.
Az Oskolamester-ház XV. századi, gótikus stílusú. A restaurált üveghuta egy XIV. századi cisztercita kolostor műhelye volt. A XVIII. századi rendházi épületben kapott helyet a helytörténeti kiállítás és Rajeczky Benjamin cisztercita zenetudós emlékszobája, emlékkiállítása.
A városhoz tartozó Hasznos településrészen található a Csenteri-várrom, a környék kellemes túrázási lehetőséget biztosít. A településen gyógyvizű strand várja a látogatókat.
Pásztói Múzeum
Pásztón található hazánk egyetlen, rekonstruálhatóan fennmaradt, gótikus mezővárosi polgárháza, az Oskolamester-ház. Déli oldalán az 1100-as évekből származó, kör alakú olvasztókemencék tekinthetők meg, amelyek igazi ipartörténeti különlegességek, hiszen ehhez még csak hasonlót sem láthatunk az ország mai területén.
Állandó kiállítások:
- Évmilliók üzenete Nógrádban - megyei természettudományi kiállítás
- A ciszterci rend története a középkorban
- Képek Pásztó város történetéből
- Rajeczky Benjamin emlékkiállítás
- Középkori ciszterci apátság alapjai - romkert
- Középkori üveghuta alapjai
- Középkori kovácsműhely
- Oskolamester Háza
- Középkori szőlőkultúra a Mátraalján
- Csohány Galéria - Életmű kiállítás
Ingyenes látogatói nap diákoknak: szombat
Nyitvatartás szezonban: IV.01.-IX.30.: K:-P: 08-16h, Szo: 09-15h
Nyitvatartás szezonon kívül: X.01.-III.31.: K:-P: 08-16h, Szo: 10-14h
Belépő: 400 HUF (diák- és nyugdíjaskedvezmény: 200 HUF)
Hollókő
403 lakosú község Szécsénytől 17 km-re délre, a Cserhátban.
 A világ kulturális és természeti örökségének része. Ezt a kitüntetést az UNESCO 1987-ben adományozta a településnek.
Az apró zsákfalu népi építészetéről, népviseletéről és ízes tájszólásáról híres. Varázsát az 55 házból álló falurezervátum és a festői környezet adja. A falu közepén áll a középkori eredetű fazsindelyes templom. A falu lakói palócok. Népviseletük színessége elkápráztató. Az eredeti festett bútorokkal és használati eszközökkel berendezett falumúzeum és szövőház hűen tükrözi az itt élő emberek őseinek hétköznapjait. Belsőtornyos vára a hegytetőn aránylag épen megmaradt, s a turisták előtt nyitva áll.
Falumúzeum
Állandó kiállítás:
- hollókői házbelső az 1920-as évekből.
Nyitvatartás szezonban: H:-V: 10-16h
Belépő: 300 HUF (diák- és nyugdíjaskedvezmény: 150 HUF)
Postamúzeum
Nyitvatartás szezonban: IV.01.-X.31.:K:-V:10-18h
Belépő: 200 HUF (diák- és nyugdíjaskedvezmény: 100 HUF)
(Forrás: www.holloko.hu )
Szécsény
 6810 lakosú község a Cserhát és az Ipoly között.
A vár 1461-ben már létezett. Mára csak egyes falrészletei és két sarokbástya maradt meg belőle. A Forgách-kastélyt a hajdani vár helyére építették a gótikus vár falainak felhasználásával, a XVII. század második felében. 8 hektáros parkja védett. A Tűztorony 1700-ban épült, barokk stílusú, az 1944. évi bombázás óta 30 fokban megdőlt.
A város 2005-ben ünnepelte a szécsényi országgyűlés 300. évfordulóját.
A ma már Szécsényhez tartozó Benczúrfalván áll a festő hajdani kúriája, Benczúr Gyula az ottani temetőben nyugszik.
Kézművesház – Tourinform Iroda
A Kézművesház – Tourinform Iroda 2005. december 2-án került átadásra.A ház alapterülete több mint 200 nm. Elhelyezkedését tekintve a történelmi belváros frekventált helyén található. A földszinten található a Tourinform Iroda egyben azzal a térrel, ahol a Palócföldi Népi Iparművészek termékei is bemutatásra kerülnek. Azon túl, hogy a Mesterségek Házába érkezők megcsodálhatják a mesteremberek munkáit, meg is vásárolhatják azokat. Az emeleten egy 50 főt befogadó konferenciatermet rendeztünk be. Elsősorban szakmai rendezvényeknek, konferenciáknak, work-shopoknak, civil szervezetek közgyűléseinek biztosít megfelelő helyet. Ezen túl havi rendszerességgel kiállításokat is rendezünk. A város és térségének lakóit, az ideérkező turistákat egy európai színvonalú házban tudjuk fogadni. Teljeskörű információkkal szolgálunk Magyarország látnivalóival, szálláshelyeivel kapcsolatban.
Ajánlataink:
- Idegenvezetés (Alkalmanként 3000 Ft.).
- Kiállítások: Palóc Népi Iparmûvészek Egyesületének Termékei (Megvásárolhatóak).
- Osztálykirándulási lehetõségek Szécsény és környékén
Kubinyi Ferenc Múzeum
Szécsény leglátványosabb épülete a Forgách kastély. A magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már áll. A mai barokk kastélyt a Forgách-család 1753-63 táján építteti meg. Utolsó tulajdonosa, Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak. A tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gyakorolja. Kiemelt műemlék. Altalaja és környezete régészeti védést is kapott. Parkja természetvédelmi terület. Első helyreállítása a hetvenes években zajlott. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A XIX. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. A kastély 2005-ös teljes felújítása után új kiállításokkal várja látogatóit.
TÁRGYAKBA ZÁRT MÚLT
Fejezetek Nógrád megye újkőkorából
Őskori kiállításunk első részében az újkőkori mindennapi életet mutatjuk be, a Nógrád megyében feltárt lelőhelyek eredményei alapján. Nemcsak a tárlókban elhelyezett tárgyak segítenek az újkőkori életmód megismerésében, hanem egy dioráma révén nyerhetünk betekintést a korabeli kis település mindennapjaiba. Az élet velejárója az elmúlás is, így egy rekonstruált sírt is megtekinthet a nagyközönség.
A második részben egy elképzelt bronzkori temetési szertartást ábrázoló dioráma kapta a központi szerepet: halottat búcsúztató asszonyokat a holttest körüli utolsó rituális cselekedetek végzése közben láthatjuk. A bábuk eredeti műtárgy ékszereket viselnek, és eredeti bronzkori tárgyakat használnak.
A dioráma tematikáját egészíti ki a hagyományos vitrines bemutató: itt a bronzmegmunkálás eszközeit, rituális célú és tartalmú tárgyakat, pl. bajelhárító szereppel bíró csüngőket és amuletteket, valamint a hitvilág és esztétikum összekapcsolódását bemutató tárgyakat láthatjuk. Külön egységben egy urnasír rekonstrukcióját mutatjuk be.
„VÁR ÁLLOTT…”
vártörténeti kiállítás
Nógrád megye jelenlegi területe igen gazdag középkori várakban, várhelyekben. E maradványok egy része a XIII. századtól folyamatosan épülő kővár, ma látványos rom. Más erősségek a helyiek számára is alig ismerten simulnak a tájba. A tizenegy műemlék-vár mellett közel ötven kisebb-nagyobb, jelenleg földvárként vagy várhelyként meghatározott várról van információ. Az utóbbi évtizedekben folyt feltárások, kutatások eredményeként a magyar középkor egy-egy időszakának jellemző típusait mutatja be a teljesség igénye nélkül. E várak beszédes tanúi történelmünknek, társadalmi változásainknak. Szeretnénk annyit láttatni e korabeli várakból, típusaikból, amennyit csak jelen ismereteink szerint lehet, egyúttal kedvet csinálni látogatóinknak a helyszínek felkeresésére.
Az ispánsági várak szűk ismertetése mellett a kiállítás a korai vártípusok közül az erődített templomos helyeket, a halomvárakat (mottékat) és a korai kővárakat is bemutatja néhány példán. A XIII – XIV. századi várépítési hullám egyik látványos példája Hollókő korai periódusú makettje.
A XV. századi építkezéseket a tari udvarház és a zagyvafői vár szemlélteti. Zagyvafő tömegrekonstrukciója maketten tekinthető meg. A XV. század végének reprezentációs építkezéseit Nógrád és Gyarmat képviseli.
A kiállítás második termében a törökkori várháborúk nógrádi végvárait mutatjuk be. A megye területén állandósuló végvári vonalak nemcsak hadászati ütköző zónát hoztak létre.A kiállítás alcíme - Két világ határán – és a várfeltárások leletanyaga azt a kulturális kettősséget jelzi, amely a korabeli nyugati és keleti kultúrák itt létre jövő szubkultúrájára volt jellemző. E mellett jelzés-szerűen megjelenik a hadászat és várvédelem fejlődése is. A kiállításban a középkori Szécsény mellett láthatjuk maketten Drégely 1552. előtti állapotát és a palánképítkezés szerkezeti megoldását is.
„NEMCSAK A NEMZETNEK, DE AZ EGYETEMES EURÓPÁNAK IS SZOLGÁLHASSUNK”
II. Rákóczi Ferenc és Nógrád megye
Az emlékkiállítás fókuszában Nógrád megye két fontos eseménye, az 1705 szeptemberében Szécsényben tartott országgyűlés, valamint az 1710 januárjában, Romhány és Érsekvadkert mezején lezajlott romhányi ütközetként ismert sorsdöntő csata áll.
A vizuális megjelenítések is ezekre az eseményekre utalnak:
- Gács várkastélyának teremjelenete Ráday Pál, Kajáli Pál és Kajáli Klára alakjával, a Rákóczihoz való csatlakozás eszményének megfogalmazása.
- A szécsényi országgyűlés politikai eseménytörténete, Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelemmé választása, a Rákóczi szabadságharc alkotmányának megszületése.
- A romhányi csata lezajlása a végkifejlete.
A XIX. SZÁZAD VÉGI KASTÉLYBELSŐ NŐI LAKOSZTÁLYA
Az állandó kiállítás a Forgách-kastély egykori hangulatát idézi.
A sorozatos tulajdonosváltás miatt a leginkább rekonstruálható XIX. század végét mutatja a tárlat, amikor Pulszky Ágost és neje volt a kastély birtokosa. A három helységből álló enteriőr egy női szalon, olvasószoba, és hálószoba bemutatásával próbálja felidézni a kastélybeli életmódot, egyben a XIX. század végi historizáló és eklektikus lakáskultúra jellemzőivel is megismerteti a látogatót.
Nyitva tartás: Kedd – vasárnap: 10.00 – 16.00 (hétfő szünnap)
Belépődíj: Diák 300 Ft, felnőtt 600 Ft, nyugdíjas 300 Ft
Tel: 32/370-143
Szécsény várának maradványai
Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.
Tüztorony
A pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették. 1893-ban kétemeletes toronnyá alakították a Tűzőrség számára. 1929-ben egy harmadik emelet ráépítésére került sor, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját is. Az egész építmény, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt. Ez a mozgás a mai napig érzékelhető, évente néhány milliméter. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek 9-16 óráig (szombat-vasárnap zárva)
Bejelentkezés a Tourinform Irodában
Belépés: Felnőtt 200,- Diák: 100,-
Telefon: 32/370-777 (Tourinform Iroda)
Ferences templom
Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.
Nyitva tartás: 9-16 óráig (vasárnap és hétfőn zárva) – az idegenvezetés minden egész órában indul, időtartama 50 perc
Bejelentkezés előny
Belépés: díjtalan
Telefon: 32/370-076
Szentháromság szobor
A pestisjárvány megszűnésének emlékére állíttatta Forgách Zsigmond és felesége a Szentháromság-szobrot a 18. században.A pestisjárvány megszűnésének emlékére állíttatta Forgách Zsigmond és felesége a Szentháromság-szobrot a 18. században.
(Forrás: www.szecseny.hu )
Salgótarján
48 255 lakosú megyei jogú város, Nógrád megye székhelye. Modern városközpontjának építészeti megvalósulásáért 1968-ban Hild-éremmel tüntették ki.
Salgótarján mellett található a Salgói várrom, amely egy 625 méter magas bazaltvulkáni kúpon áll, ahonnan letekintvén gyönyörű kilátásban van része a vándornak. A Somoskői vár érdekessége az, hogy a hegyet - amelyen a vár áll -kettészeli az országhatár.
A város csodálatos természeti, hegyvidéki környezetben fekszik. A Bányamúzeum európai kuriózum, évente 20-30 ezer turista látogatja. Salgótarjántól északra, sziklás hegycsúcson áll a XIII. században épült Salgó vára.
A Szilváskő és a szakadék természetvédelmi terület. Nyári kikapcsolódást a Tó-strand és Sportcentrum nyújt, a téli sportok kedvelőinek a közeli sípálya (felvonóval) nyújt sportolási lehetőséget.
A város kiemelkedő rendezvényei: Salgótarjáni Tavaszi Tárlat (áprilisban), Salgó Rallye (áprilisban), Nemzetközi Dixieland Fesztivál (május elején), Nemzetközi Ugrógála (szeptemberben).
Bányamúzeum
Állandó kiállítások:
- Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig
- Földalatti bányamúzeum
- Külszíni géppark
Ingyenes látogatói nap diákoknak: vasárnap.
Belépő: 400 HUF
Diák és nyugdíjas kedvezmény: 200 HUF
Nyitvatartás szezonban: IV.01.-IX.30.: K:-V: 09-15h
Nyitvatartás szezonon kívül: X.01.-III.31.: K:-V: 10-14h
Ipolytarnóc
559 lakosú község Salgótarjántól északra az Ipoly partján. A községtől 2 km-re húzódó Csapás-völgyben Európa egyik legértékesebb őslénytani lelőhelye fekszik. A területen megkövesedett ősfenyőt, cápafogakat, 25-30 millió éve élt állatok megkövesedett lábnyomát találták. A szigorúan védett területek fölé csarnokokat emeltek, melyekben kiállítások láthatók.
Ipolytarnóci Természetvédelmi Terület - Ősmaradványok
 
|
2007 évben, a január-február és november-december hónapokban a terület a nagyközönség számára nem látogatható. |
|
Az átalakítások befejezéséig belépőjegy áraink nem változnak, azaz: |
Felnőtt:
Nyugdíjas és 7-18 éves korig:
Óvodás (7 éves kor alatt):
|
530 Ft
370 Ft
110 Ft
|
|
Nyitvatartás: március 1-től október 31-ig: csütörtöktől vasárnapig 09:00 - 16:00 (hétfő, kedd, szerda zárva)
A túrák indítási időpontjai a geológiai tanösvény bejáratától: - 9:30 - 10:30 - 11:30 - 12:30 - 13:30 - 14:30 - 15:30 - 16:00
Balassagyarmat
Balassagyarmat, a legbátrabb város (Civitas Fortissima) az ország északi részén, az Ipoly folyó mellett, a Nógrádi-medencében fekvő 19 ezer lakosú határváros.
Kereskedelmi és kulturális téren jelentős szerepet tölt be Nógrád megye északnyugati részének életében. Oktatási és közművelődési intézményeivel, egészségügyi szolgáltatásaival, hivatalaival, üzleteivel, rendezvényeivel a kistérség központja. A helybeliek és a környék lakosságának jelentős része az egészségügyi és az oktatási intézmények mellett a város üzemeiben vagy kereskedelmi egységeiben dolgozik. Vonzáskörzete a Cserhát északi részének falvaitól a Börzsöny nyugati lábának településein keresztül az Ipoly völgyig terjed, sőt történeti és földrajzi okokból átnyúlik az országhatáron, a Szlovákiához tartozó, de jelentős részben magyar ajkú területekre is. Városunk a Civitas Fortissima címet azzal érdemelte ki, hogy 1919-ben lakói ellenálltak a megszálló cseh intervenciós csapatoknak, s az akkori magyar (!) kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére fegyveres felkeléssel, harcok és áldozatok árán verték ki az idegen megszállókat, akik balassagyarmati áttörésükkel a Trianonban meghúzott határhoz képest is további magyar területek megszerzését akarták megkezdeni. Elődeink bátorsága, hazaszeretete példaként áll mindannyiunk előtt.
Hagyományai, látnivalói, fesztiváljai és a városban nyújtott szolgáltatások révén Balassagyarmat kiindulási helye lehet a térségben tett kirándulásoknak, irodalmi, néprajzi barangolásoknak, kerékpártúráknak. A Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kapcsolódó nevezetességek megtekintésén felül a felfedezés izgalmát és örömét jelentheti a Palóc Múzeum néprajzi anyagában való elmélyülés, a Városi Képtár és a Helytörténeti Gyűjtemény kevésbé ismert kincseinek megismerése, a városban található szobrok, emlékhelyek felkeresése.
Az évről-évre megrendezett fesztiválok, találkozók idején megpezsdül városunkban az egyébként sem eseménytelen kulturális élet. A Nemzetközi Muzsikustábor, az Irodalmiszínpadi és Színjátszó Napok, a vásárok, a triatlon-, gyalogló- és tájfutóversenyek rengeteg érdeklődőt vonzanak Balassagyarmatra, de a környéken is megannyi megtekintésre, megismerésre érdemes értéket találunk. Hollókő önmagában több napra való látnivalót kínál, de nem érdemes kihagyni a csesztvei Madách-kúria és horpácsi Mikszáth emlékház mellett Szécsényben a Kubinyi-kastély és a Rákóczi-szoba, Terényben az Orsósmagnó Múzeum és a Pajtagaléria, Mohorán a Tolnay Klári emlékház megtekintését. Érdemes a településeken egy-egy sétát tenni, így kedvet kaphatunk ahhoz, hogy folytassuk a környék felfedezését a többi falu nevezetességeinek megismerésével. A bakancsosok is találnak látnivalót bőven. A környék várain kívül érdemes felkeresni az Ipolyszögi Égerláp oktatóbázisát és a szandai geológiai tanösvényt, de nincs messze innen az ősi élet nyomait bemutató, Európa Diplomás, Ipolytarnóci Természetvédelmi Terület sem. Városunk közúton 80 km-re van Budapesttől, egy órányi autózással elérhető a 2A és a 22-es úton. Balassagyarmat és Budapest között kedvezményes árú, közvetlen vonat is közlekedik. A következő oldalakon további részletek olvashatók a város történetéről, látnivalóiról.
   |
(Forrás: balassagyarmat.lap.hu)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
